Hányszor kell még felnőni és még hány bakteriális fertőzésen át vezet az út a boldogtalanságba?
Szólj hozzá!
Utsó (május 4.) - innen tudom, hogy volt
J. drága,
ezt már a holnapi autodafé miatt aligha fogod figyelemmel olvasni, bár hallatlanul izgalmas dolgokról szól. Úgymint: a holnapi kezelés után van egy PhD bizottsági titkári fellépésem (lehet, hogy ez alkalomra illene még egy fehérkésebb rugdalózót keresnem a ruhatáramban. Persze kivasalni ezt se tudnám, tekintettel arra, hogy ugyan múltkor ismételten visszavittük a vasalót a ...ba, de ígéretük szerint két hétnél korábban nem tudnak nyilatkozni, hogy embert tudnak-e faragni a vasalóból (olyat, aki vasal). Mi lesz velem addig?)
Ebből azért nem minden valósult meg.
A sírról készült fénykép, és a sír is, világosbarna és naturális, akár a sírásó unokahúgának, ennek a benyomásnak nincs sok köze a halálhoz.
Az összes képen cigaretta van a kezében. Van egy, amin az olvasókönyve mögött ül vigyorogva, ott még nem.
Az mi?
Összefutottam egy ismerősömmel az utcán. Azt mondja: MEGYEK A NAGYMAMÁMHOZ SÜTEMÉNYT SÜTNI. Nagymama? Az mi? Sütemény? Ezt hogy érted? Van, akinek a gyerekének dédanyja is lesz! Van, akit még idegesít az anyja! Van olyan, aki a nagyapját temeti!
Ártatlanság kora.
Nincs olyan, hogy önerő. Az "önerő" az, amikor felismered, hogy máshonnan kell segítséget kérned, mint eddig.
- Azt ne! Az muzeális darab!!! - kiált fel anyám a rozsdás csavar láttán. Vissza a dobozba. Ezt is megtartjuk.
A halál ellen nincs orvosság a kertekben
Milyen könnyen előáll a helyzet, amiben már semmit sem lehet csinálni.
De hogy remekelhet valaki a szellem szférájában, ha így tévelyeg a fizikai térben?
A pszichológusoknak döbbenetesen naiv térérzékelésük van, együgyű lakberendezési elképzeléseik, valami homályos víziójuk a harmóniáról, egy meghitt sarokról, imádják a barna színt, a súlyos anyagokat, és az öltözködésük is olyan, mintha a psziché bizonyos aspektusairól nem vennének tudomást. Innen nehéz kiépíteni a teljes körű bizalmat.
Persze van ez a régi dilemma a művészet és az orvosi kezelés között: bele kell törődni, hogy a kettő nem ugyanaz.
Aztán Papa a könyvtárcsarnok oszlopai között állva elbúcsúzott, megölelt, erős volt és meglepve fedeztem fel, hogy izmos is, mint még nem is olyan régen. "Ma akkor..." - kezdte. Most biztos valami olyat mond, ami időben problémás lesz, olyat, ami szerint még nem halt meg. Sosem volt erőssége az idő-, sem a realitásérzék. De végül teljesen adekvát maradt, ahogy metafizikailag az volt életében is:
"Ma akkor kitalálom, hogyan osszam fel az egyetlen gyermekemet" mondta.
Szakvélemény
Vannak, akik tudni vélik, hogy én hogy éreztem magam egy adott időpontban, valami mennyire volt hasznos a számomra, mennyire hoztam jó döntést, illetve, hogy biztos nem fogom megbánni, mert - mint mindent -, úgy ezt a pokolban töltött évet is hasznos befektetésként fogom értékelni utólag. Ez a befektetés majd mindjárt gyümölcsözni kezd és őrületes hajtásai a továbbiakban kényelmes és egyértelmű életet tesznek lehetővé a számomra, mindezt persze angolul, ami rendkívül korszerű.