"Muki, te fantasztikus vagy!

De ne gyere közelebb!"

Én elfogadom a gyűrűt és értetlenül nézek a további, száműzetésben töltendő, impotens évek elé.

"Élménylövészeti csomag 51 lövéssel". Ha ezt előbb láttam volna, nem színházjegyet veszek karácsonyra. Aztán van olyan is, hogy "élménylövészeti csomag zöldfülűeknek" - ez már igazi art brut. Olcsón lövöldöző hülyegyerekek, hömpölygő vérfolyam, hullahegyek, és mindenki csak jót akart.

Január elsején valaki beavatott a nagymacskák osztályozásába. Ezek szerint nem gepárd bundám van.

Nagyon szépen kérem, hogy cégek ne kívánjanak nekem se kellemes karácsonyi ünnepeket, se boldog új évet, mert nagyon szomorú leszek tőle.

- Miért írod azt a St. Auby-nak, hogy a körülményekhez képest jól érzed magad? Én eddig mindenkinek, aki rólad kérdezett, teljes magabiztossággal állítottam, hogy jól vagy. Mik a körülmények? 

- Nem értem a kérdést. Nem hallottad még ezt a fordulatot? Vagy még nem használtad?

- De, használtam - indokolt esetben. Ha rosszak voltak a körülmények. Most rosszak? Mi az elvi akadálya, hogy jól érezd magad? Az ország helyzete? A Papa hiánya? Egészségügyi problémák? A magas rezsi?

- Szerintem az általános világhelyzet és a Papa hiánya pl. épp elég. Nem?

- A világ állapota folyamatosan indokolja az óvatos fogalmazást: aszerint Hitleren kívül soha senki nem engedheti meg magának, hogy jól legyen. Szerintem ezt nem érdemes belekalkulálni minden válaszodba.

Egy egész generációt félrevezettek, és most egyenként dorgálják a fogorvosok a sok, lemasszírozott ínyű harmincast, hogy nem így kellett volna fogat mosni, most már mindegy.

Szerintem csak én fogyok karácsonykor, meg akik elkaptak valamit.

Többek között az velem a probléma, hogy túl szórakoztató vagyok. És ami vicces, az legfeljebb a cseh újhullám szerint lehet erotikus is. Nyolcadikban azt hittem, Móni lesz a humor mártírja, nem tudtam elképzelni, hogy lesz neki barátja, de aztán egész jól került ki a dologból, már gyereke is van. 

Jaj, ma csalódtam valakiben, pedig nincs időm ilyesmire!

Másfél éve hullámokban tör rám: hogy lehet, hogy történik valami, hatáskörünkön kívül eső, amire a másik leválik, és csak annyit mond: mostantól a távolból figyellek? 

A hónaljig húzott nadrág varázsa

Divat előtti állapot

Bárcsak trágárabb lenne

Nem érdekelne ennyire

Még nem láttam embert, akinek ekkora küzdelembe került erkölcsösnek maradnia. De tényleg próbálkozik, tulajdonképpen az egész élete harc. Egyszerűbb lett volna jó családba születni.

A Tinderen swipe-olva megszerettem és megsajnáltam a férfiakat. Így, csoportosan sokkal több derül ki róluk. Olyan szeretetre méltónak tűnnek, még a legnagyobb baszógépnek is, úgy látszik, van egy anyukája, a leggyengébb versenyzőnek is egy kedves szakmája, megfelelő étvágya, macskája, kisebb fehér, vagy nagyobb, lógó fülű kutyája.

A lányok előttem a sorban csipszet vesznek, csokit és olcsó, flitteres körömlakkot. Boldog évek, amikor még fittyet hányunk a ráknak, önfeledten halmozzuk a mérget, minden intelem huhogásnak tűnik, közben magas telefonszámlát csinálunk, majd összeveszünk anyukánkkal (ha szerencsénk van, és ő még nem rákos). Amikor még nem kezdődött el a bio-pánik, az életet ígéretes csillámok borítják, a horizonton végigszánt a flitteres ecset, mögötte a felnőttes évtizedek még csak felsejlenek.