Lassan kezdem megtapasztalni, amit a népdalokból ismerek.

Felnőtt, érett férfiak nem hordanak táskát. Ehelyett gyakran szaladgálnak az utcán kis sárga-kék-piros DM-es zacskókkal, amit minden alkalommal elfogadnak a pénztárostól. Úgy lengetik, mint egy idegen retikült, nem az övék, ők csak beugrottak. Mennyi kedves naivitás és tehetetlenség egy illatszerboltba szabadult férfiban!

Hát ilyen sötét.

Igen, már tudom, milyen volt elindulni 12 éve az este 7-kor kezdődő tánc órákra. 

Oké. Akkor Neon Margit és Juli Export után Art Angéla lesz a következő aliasom.

Kicsit szégyellem, hogy érvényesek rám azok a dolgok, amik a nőkre.

Figyelj oda, de inkább mégis engedd el magad. Az életmód-sajtó mindkét magatartást lenézi.

De az legyen folyamatos.

Nem is kell nekem sok. Elég az ígéret meg a lehetőség.

Zavarba ejtő nő, zavarba ejtő központozással.

(Azt.)

Megírom, elküldöm - aztán megnézem a szótárban, hogy tényleg azt jelentette-e.

Amikor jó zenét hallok, mindig ismeretlen férfiak energikus fantomképei lebegnek a szemem előtt. A jövő.

Szeptemberben még könnyű. Amikor süt a nap és minden nap almát eszem, mert még van bennem tartás.

Egy ember méretű tyúkot bámultam nosztalgiával, amint távozott. Régi életem utolsó maradványa.

Látod, még ez is elmegy! - És átöleltem M.-et. - Nekem tényleg csak te vagy!