Csak az én tudati szintem lő ki az egekbe, mindenki vakondként vacakol, én fejlődöm és elhúzok, mint egy üstökös, haladó buddhista, keresztény és ezoterikus, mindenen kívül és fölött álló, fejlett lény, csak sajnos a többiek nem értek utol, jeges magányomban itt csodálkozom az űrben egyedül, a pszichológusok sok szerencsét kívánnak nekem, a szerelmeim az alagutaikat ássák. De jó a munkabér és nem is minden pillanat évezhetetlen, sőt, tulajdonképpen alacsonyabb tudati szinten boldog életet lehet élni, jobb a nyugdíj is és több az önfeledt pillanat.

Lemondanék pár kéretlen receptoromról.

Mamika összekuporodva sír a kereveten, eltakarja az arcát. Soha ilyen érzelmi feltárulkozást nem láttam tőle, a legvégzetesebb pillanatokban is csak megremegett a hangja, majd barátságos bizonytalanságra váltott, inkább kérdezett, mint remegett. Óvatosan szenvedett csak. Az volt a baja most, azért takarta el az arcát ilyen hisztérikusan, mintha görög tragédia anyaszereplője lenne, mert három pici, piros pörsenést le kellett szedni sebészi úton az arcáról. Lehet, hogy csak szúnyogcsípések, ártalmatlan dolgok. És ő eltakarja az arcát. Valami nagyobb dolog lehet e mögött a takarózó őszinteség mögött. Valami mélyebb sérülés, például a váratlan halála, amit még nem tudott feldolgozni.

Kilövettem megint a fülemet, két új lyuk. Azt nézem, még milyen fájdalmat tudnék okozni magamnak. A fájdalom valamelyest földel. Tetoválás sajnos nem érdekel, csak a fém.

Miért barna még a banán is a pszichiátriai rendelőben? Mert rendben van, hogy az egész a 80-as évekből maradt ránk, na de a banán is? Nagyon szép, értelen, zöld babánokat lehet kapni manapság az Aldiban. Ennyi progresszió azért ránk férne.

Rendben, nemrég írtam arról, kik szeretnek nyilvánosan névnapot ünnepelni, szívek és virágok digitális erdejében örvendezni, de most láttam, hogy Tibor kiírta az oldalára: "Nemsokára Tibor névnap lesz." Tibor kijön a barlangjából és megkér mindenkit szépen, hogy köszöntse fel. A digitális elanyátlanodás soha nem látott bugyraiban járunk. Utána teljes mondatban köszöni meg a figyelmességet azoknak, akik beadták a derekukat.

"Köszönöm a sok Tibor-napi köszöntést, nagyon kedves tőletek, hogy gondoltatok rám. Jut eszembe, én is viszont kívánom minden Tibornak. Boldog névnapot! Szeressétek egymás és lehetőleg engem. Holnap Csongor napja lesz, Csongor a másik nevem. Nem várok ajándékokat, de ne feledkezzetek meg rólam!"

41 évesen ne szelfizzen senki se hűtőben, se fűtőtestnél, se liftben!