Azt hittem, elindultam egy békés, felnőtt élet felé, amikor megtanultam biciklizni és a menyecskésedés felé, amikor még kosarat is kaptam a biciklimhez. De a biciklimet senki sem tiszteli, hol ellopják, hol áthelyezik, a bicikli kosarában pedig, amikor felszedem a Neukölln S-bahn megállóban, mindig találok egy kis meglepetést: vodkásüveget, pelenkát, használt maszkot, fegyvert, pisztáciás zacskót. Ezért kár volt ennyire messze költözni a Blahától.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://julisom.blog.hu/api/trackback/id/tr9416602122
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.