Elmegyek a Nyomorult Színházak Zártkörű Fsztiváljára, hátha csurran-cseppen egy kis ingyenmunka! Aztán Berlin.
Ha a klasszicista huszadik században evolúciós magyarázattal vezették le, hogy a férfi kezdeményez és a nő fogadja, vagy hogy "mindig a nő dönt", de észrevétlenül, egy helyben állva, mágikusan és tiszteletet parancsolón, akkor mi a magyarázat arra, amikor napjainkban útra kel a petesejt, és üldözőbe veszi a hímivarsejtet, országokon át üldözi, és a hímivarstejt csak szalad és szalad, fejvesztve menekül, de ugyanakkor provokál, és a petesejtek nyargalnak utána (közben persze mindent megvitatnak más petesejtekkel, orvosokkal, terapeutákkal, baráti hímivarsejtekkel akár - minden erőforrást megmozgatnak, semmit sem sajnálnak, az életük, a folytatásuk, az értelmük a hímivarsejt), és könyörögnek, mígnem vagy szem elől veszítik a hímivarsejtet, vagy mesterséges módon találnak rá, és egész egyszerűen kénytelenek megerőszakolni a természetet. Könnyen érheti őket az a kiritika, hogy maszkkulin módon viselkednek, és ezért nem kívánatosak.
Jól értettem, hogy egy mocsárba akarsz vinni? Komolyan: meghívtál egy mocsárba? Nagyon kedves egyébként, és köszönöm. Még nem tudom.
Nehéz az őrülteket meggyőzni
Hiába kértem, hogy nyugodjon meg, legyen kevésbé megőrülve, egyszerűen nem hallgat rám.
Mi tehetünk róla és más is
Herminával álmodtam. Ült ott a sötét aurában, kis metafizikus alakja, tiszta arca nézett rám. Amikor a káoszba beköszöntött egy pillanatnyi nyugalom, azt mondta, hogy ezt az egészet magunknak köszönhetjük. Erre valaki megjegyezte, hogy a külső körülményeknek is, nem csak magunknak. Az is lehet, hogy ez én voltam. De más is mondhatta, álomlogika munkája. Ebben aztán mind megegyeztünk. Nem tűnt túlzásnak, hogy áthárítjuk a felelősséget a világra, hiszen nem tudunk minden rosszat egy személyben előállítani. Ezt az individualista iskolák mindig elfelejtik. Az nem lehet, hogy mi egyedül, egy emberként minden rosszat magunknak csináljunk. Nem lehetünk minden szenvedésért felelősek. Szenvedésünk nagy része éppen ebben áll. Ez a sugalmazása a felvilágosult tökéletességre törekvőknek mély bűntudatot kelt a legjobb önismerettel rendelkező, legalázatosabb szenvedőben is.
álmok a nyíló és záródó világból
Hogyan maradjunk két lábbal a talajon, sőt, tegyük le oda a harmadikat is
Segíthet még földelésben a nehéz takaró, a nehéz pohár. És a súlyemelés. Emberek közössége, akik szeretnek enni. Materialisták. Gong, földre állító hangok. Pénz. Igent mondás.