"A szülők a következő panaszokkal jönnek: az én gyerekemmel csak ugyanazon az útvonalon lehet közlekedni; az én gyerekem csak pirosat eszik; ha elkopik a nadrágja, nem tudok rá újat adni, mert elutasítja; mindennap kell neki egy Walt Disney DVD-t vásárolni, mert addig sír, amíg nem kap egyet, és a gyűjtemény már be sem fér a lakótelepi lakásba. Egészen extrém példái vannak a merev viselkedésnek és gondolkodásnak, és ezen az általunk nyújtott terápiás környezetben tudunk segíteni. Itt jó közérzetben, félelem nélkül, a környezethez alkalmazkodva tanulnak meg létezni. A család a szorongó, autista gyerek köré épít mindent, ez nagyon korlátozza a család, benne a testvérek mozgásterét"

Az autizmussal a szociális megértés sérül. Az autista spektrumzavarral (a spektrum szó arra utal, hogy az autizmusnak számtalan megjelenési formája van) élőnek fogalma sincs arról, hogy az emberek mit fognak és mit nem fognak tenni a következő pillanatban.

Többüknél is előfordul, hogy egy-egy területen kiemelkedően jól teljesítenek. Móninak megmondjuk, mikor születtünk, és ő máris tudja, hogy aznap hétfő, kedd vagy péntek volt. Robi reggel új autót hajtogatott teás- és kakaósdobozokból hónapok óta épülő városába. Most épp hangosan olvas Ildikó néninek. [...] Tanára minden napra egyedileg tervezi meg Robi napirendjét, csakúgy, mint a többi tanulóét. A nyolcéves Dávidot nemigen érdeklik az emberek, ezért Éva néni mint kommunikatív partner ékelődik a gyermek és a magas polcokon sorakozó vágyott dolgok közé [...]. Tomi asztalán rajzos órarend fekszik, amin balról jobbra haladva látja, mi történik aznap. [...]Tomi nagyon szorongott attól, hogy mikor lesz ebéd, ezért neki muszáj a konyhában még étkezés előtt megnéznie, mi van a fazekakban. Számára ez egy ígéret, hogy ne aggódj, mert ami téged leginkább érdekel, az benne lesz a napodban. Ezzel érték el, hogy egész nap ne azt mondogassa, "megjött az ebéd".