De még mielőtt Schwab Richárdot láttuk feladni a küzdelmet, leülni, és a legmélyebben emberi módon megnyilatkozni, a népszerű fiatal színházrendező megfogta a kezem, felemelt magához és elárasztott a szeretetével. Akkor megéreztem, mit hívnak csábításnak, még ha baráti is. Mondta, hogy mindenkibe bele tud szeretni egy pillanatra, és én boldog voltam, hogy részesülhettem ebben mellette, aminél semmi sem volt magátólértetődőbb, rengeteg szeretetet adott, és megtartott benne. Öt percig. Aztán elváltunk, dolgunk volt.