Milyen későn jöttem rá mindenre! Minden más lett volna, ha mindenre korábban jövök rá. Nem azért, mert most rájöttem volna bármire. Az összes, valaha volt rájövés, aminek korábban kellett volna történnie. Igaz, akkor nem egy ember, hanem egy isten életét élhetném - vagy egy sikeresebb emberét, az meg nem szórakoztató az Istennek. És ha mindenre jókor jövök rá, nem tudjuk a tanulást isteníteni és a szenvedést megtölteni értelemmel. Ha ezt elolvasom egy év múlva, nagyon fogom szégyellni magam, hogy még nem jöttem rá arra, amit egy év múlva már tudni fogok. Még a blaszfémia miatt is mély megbánást tanúsíthatok, a pillanatnyi állapotomtól és átszellemültségemtől függően. Ha éppen valamilyen büntetésemet töltöm jövő tavasszal, több alázatra fogom biztatni magam visszamenőleg. Vagy fogom irigyelni magam, hogy milyen nagy volt a szám 2020-ban, micsoda merészség, kényelem és boldogság.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://julisom.blog.hu/api/trackback/id/15640178
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal