Tíz évvel ezelőtt megrendített, de büszkeséggel is eltöltött, hogy éppen ott vagyok - ha éppen ott voltam -, ahol az élet zajlik. Most már mindenki ott van, ahol az élet zajlik. Elértük az életkort, ahonnan már nem lehet a zajló életet elkerülni, ahol ez a részvétel már nem úri passzió, vagy választás kérdése, nem akcionizmus, kísérlet vagy művészet, hanem az élet egyetlen lehetséges módja és feltétele.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://julisom.blog.hu/api/trackback/id/tr4415517264
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.