Már akkor gyanakodnom kellett volna, hogy a többszörös díjnyertes kutyaorr-szoborépítő művésznél más nő is van a szekrényben, amikor észrevettem, hogy két irányból szólt nála a zene: szólt egy a szobában és bejött valami a konyhából, és amikor rákérdeztem, kiderült, hogy észre se vette, kényelmesen üldögélt a diszharmóniában. Pedig külön-külön mindkét zene jó volt, semmi baj nincs az ízlésével. Aztán kiderült számomra, hogy én voltam a konyhába beosztva és a másik nő a szobába. Mint amikor óvodában megbeszélte a Frenreisz Zsófi meg a Libor Dani, hogy összeházasodnak, de mehetek velük, és lehetek a szakácsnő. Ez sok évig kísértett, aztán tizenöt évig nem, és most újra kezdődik, és az idejétmúlt libikóka helyett kezdhetek újra a háromszög csúcsán egyensúlyozni.