Eleget tettünk a meghívásnak. Egy angol, kifosztott világjáró, egy lecsúszott üzletember, Neil hívott meg minket, akivel pár héttel korábban egy vacsorán találkoztunk. Thomas lakásában voltunk egyébként, a mi házunkban, épp a szüleim lakása fölött. Thomas a hétköznapjait Svájcban tölti, addig Luonak, az afrikai lánynak adja használatra a lakást, de hétvégén haza jön, és akkor Luo (aki bizonytalan viszonyt ápol Neil-lel) átmegy a Cs. utcába, egy kis garzonba. De most hétvége volt, és Thomas összegyűjtötte Budapest eddig ismeretlen, legrosszabb arcait. Ott voltak Luo barátnői: két afrikai nő, akik közül a flitteresebbikről kiderült, hogy a másiknak az anyja, öt gyereke van, nem mellékesen pornószínésznő volt, de ma már szakács. Másnaposan unatkozott a díványon, miközben a fiatalabbnak egy kivénhedt, brit külsejű német üzletember udvarolt, sárga sport pulóverben, részegen. Egy kis szobában, ahova a kabátunkat dobtuk, a félhomályban gyanakvó tekintetű cigánylány szoptatott egy csecsemőt.

Én végig egy erdélyi férfival beszélgettem, akinek papírüzlete van, és elhívott egy autentikus étterembe a Wesselényiben, ahol csak az afrikai ősanyára kellett volna hivatkozni, hogy kapjunk egy kis banános halat. Közben Thomasról is kiderült egy és más, a rossz arcú, de szép mosolyú erdélyitől. Például, hogy a flitteres farmer kezeslábasban szoptató cigánylány, az a Thomas gyerekének az anyja. Baleset történt: azon az éjszakán, amikor Thomas felszedte őt a Mercur hotel előtt, nem védekeztek. De hülye ez a Thomas - mondja a praktikus erdélyi -, ahelyett, hogy lelépett volna, és visszament volna Angliába, fizetve valami tisztességes gyerektartást, itt maradt, és szerencsétlen hozzákötötte magát a cigány prostihoz. Most a lány megfogta őt, tessék, ott vannak az erkélyen a testvérei is, teljes fegyverzetben, és fogják a Thomas tökeit. A lány is mindig a seggében van, nem ereszti, pedig semmi értelme, mert nem jönnek ki jól, vagyis hát nincs közöttük semmi.

És tényleg, a lány nem tud mihez kezdeni, angolul sem tud, de a nagytestű testvérek az erkélyen kézben tartják az irányítást. Mellettük az afrikai testvérek (ide nő nem jön védelem nélkül), a nyóckerből, fuksszal a nyakukban, spanglit tekernek és közösen szívják el a Klotild palotára nyíló kilátásban. Kiderül, hogy Luonak vendéghaja van, az erdélyinek meg két lánya, meg egy papírboltja a Verespálnéban, meg egy hostele a Váci utcában, meg pár milliárdos barátja Romániában. Akik a spanyol csatornafedő helyi elterjesztéséből keresték gennyesre magukat.

Mondom a lányomnak, ha elveszted ezt az I-pod-ot, többet már nem veszek neked, mert tudni kell, hogy már elvesztett hármat, erre mit csinál a kis hülye? Nem elveszti a negyediket is?

Arról nem is beszélve, hogy a világ ezen szeglete a régi otthonom fölött eggyel található. Hogy is lehetne ezt máshogy felfogni, mint szüleim és egykor volt nagyszüleim léte kétségbevonásaként?