Pár hete túszul ejtettem a sapkáját, hogy majd nekem kelljen visszaadnom. És ő éppen ezen a gyötört vasárnapon talált meg, hogy most kéne neki. Gondoltam, visszaviszem, gyorsan ledobom az asztalra és hazavágtatok aludni. Öt órát beszélgettünk, aminek csak Ákos véletlen felbukkanása vetett véget, és másnap egy "Ilyenkor sajnálom, hogy nem vagyok leszbikus" zárlatú levél emlékeztetett rá.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.