HÓBAGOLY SZ.F.GY. 60. SZÜLETÉSNAPJÁRA

 

Szombat délelőtt elhoztam a hóbaglyot az Epreskertből. Alul fogtam a farönköt, amin ült, testét, melyet papírzacskó borított, finoman öleltem magamhoz, csak a farktollak maradtak szabadon. A kisföldalatti utazóközönsége úgy tűnik, felzárkózott a new york-i metróéhoz: ingerküszöbükön már nem lép át egy fél ember méretű, rönkhöz tapadt hóbagoly. 

Kedves Masi!

A hóbagoly letaglózó volt. Édesapám nem az az alkat, aki látványosan nyilvánít érzelmet, én mégis úgy láttam: tetszett neki az állat. Most még rácsodálkozunk, amikor a tálaló tetején felemás szemeit ránk veti, de szürkülő begyével, piszkos farktollaival néhány év múltán már biztosan békében és rutinnall együtt tudunk élni.