eszmélet

keret nélkül

az időben

könyörtelen fény

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Harangoztak a misére - mindjárt indulok, csak előtte még megszámlálom az állatokat.

 

 

 

 

 

Igen, igen, hermafrodita.  És ugyanolyan fájdalmat okoz, mintha férfi lenne.

 

 

 

Oct 13 2008 10:28 PM

...samstag in der elektroküche

--> das war geil <--

 

 

Nem kívánok mást, csak megöregedni tisztes exhibicionizmusban, harsány ízléstelenségben.

 

 

1. amikor nem értettem, miért nem mehetek közel

2. amikor elmondta, miért 

3. amikor azt hitte, kifürkészem őt

4. amikor megijedt, hogy ő nem lesz elég

5. amikor rájött, hogy ő üres. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Eleinte konceptuális volt, túl sok kénport kapott, szikrázott, Attila sötét verembe taszított, szétbombázta a rendíthetetlen művészetet, fekete és fehér ürességek keletkeztek, ma hajnalban megszülettek, emlékezetes emlékeimbe feketefehér lyukat vertek.

Itt van,

 

 

 

 

Ezúton kérek minden édesanyát: ne imádkozzon azért, hogy születendő gyermeke különleges legyen.

 

 

A hisztériát, az éjszakai költészetet,  a három macskát, Sujtert  és az elromlott vízvezetéket, az elejtett egereket, a leszerelt biciklikereket, a macskák elől elzárt billentyűzetet, a megszámolt szemű kukoricát, kilenckor ébresztő falu telefonját, anyai természetű  istenkáromlást, paplan alatt rejtegetett higiéniát - ezeket most félreteszem, pihenni hagyom, lereteszelem, amíg átgondolom, mi lesz velem: hogyha nagy leszek, mivel  nagy vagyok már, anyámédesanyám, kérlek, szólj hozzá: férfi legyek-e vagy nő, jobb lesz ezt időben nekünk eldönteni.

 

 

 

Hatalmas salátástálban keresek, kutatok, barackot és túrót. Ami nem édesség (hosszú, piros paprika, zöldsaláta, szója), azt félredobom, de néha a többivel mégis megeszem. Az üvegtál akkora, hogy eltakarja mind a két fejem. Mások figyelmesen nézik, miért kutatok, miért nem válogatás nélkül eszem. De az igazat megvallva, nem fordítanak akkora figyelmet a permanens étkezésemre, azt például alig veszik észre, hogy mindeközben egy málnás krémtúró, másik irányból egy epres joghurt is bontva áll előttem - ez egyedül nekem fontos.

 

Többször keresztülnyargalok a három férfi nyitott lakásán, az ajtók magukat könnyen átadják egymásnak, bepillanthatok a fürdőszobába is, elkaphatok egy meztelen hátat. Aztán diszkréten kifordulok, bekiabálok: csak a pulóveremért jöttem, illetve az ellenőrzőkönyvemért. És csak suttogva: meg egy fél barackért, egy falat túróért.