ÉLET AZ ÉRTELMES FALAK KÖZÖTT

 
 
Középen tovább tátong az irdatlan drámai tér, körbevesznek a fehér falak (pókháló, néhány repedés). A mosdókagylóban gyöngyök peregnek vízből hirtelen, még mindig egyedül kelek, még mindig egyedül fekszem. A homlokomban kilencvenhat éves mélységes mély ráncok, a falak mögött  beteg szomszédasszony köhög.