A FELISMERÉS ITT VAN A KEZEMBEN

 

Pillanat és átfolyik az idő az ereimen, kifut a tenyerembe épült óraszerkezetbe, fájó mutató ujjamba nyilalló tudás, benn tapadt vér, az időről időre ható felismerés, félelem tolulás.

 

Azóta persze sok minden történt, ma ki kell aludnom magam.