A FIÚ, AKI KÉNYSZERBŐL GALAMBKÉNT VISELKEDETT - ANYAGI OKOK

 
Fekete hajú fiú magokat csipeget a szemközti párkányról, a harmadik emeleten, védőfelszerelés nélkül. Így tudja csak megoldani az étkezést. Fél kezével a párkány szegélyét fogja, arcával a magokra tapad, jobb lábával elrugaszkodik. Most távozni fog. A szegénység mi mindenre rávisz. Szólni akarok: magokat eszel, de nem vagy galamb! Vigyázz! Mégsem akarom megijeszteni. Befordulok az ablakból, behúzom a vállam és eltakarom a szemem. Akkora puffanást hallok csak, ami hétköznapokon macskák zuhanását követi.