Voltaképpen nincs is szükségem zoknira. De annyira áhítom a programot!
Szólj hozzá!
Amikor november 17-én Gregor Samsa felébredt négyfalú szobájában, valami furcsát érzett az orra tövében. Végigsimította a bőrét, és nem egy helyen nyirkosra tapintott. Felkelt, és késleltetve szokásos, konyhába vezető útját, a tükörhöz indult. Meg akarta tudni, mi lehet ez a puha és nedves pont, amit az orra tövében érez. A tükörből egy fekélyes arcú nézett vissza rá, nem csak az orránál, egész arcán piros foltok terebélyesedtek. Gregor Samsa körülnézett, nem áll-e mögötte valaki, aztán közelebbről megvizsgálta a tükör felületét, hátha az sérült meg. A tükör ép volt, az arca pedig sebes.
Mintha csak Németországban lennék! - hatalmas napraforgóföldön tekertem a bringóhintót, bal oldalon minden sárgállott és felém fordította a tányérfejét. Ragyogó rét! Aztán zökkentem egyet jobbra, a földoldalon lerepültem. De fél kezemben megtartottam a négykerekű, rúdon forgó fémvázat, na látjátok, nem történt semmi baj.
Ma jártam lenn a kazánházban, de Rezsőt ott sem találtam. Ki fogja így feltenni a gyűrűhintát az osztályteremben?
agyfúrás, montázs
NESZEK
Akár a jobbomra fordultam, akár a lábam húztam be a paplan alá, mindegyre jött valami, közlekedett a padlón. Így töltöttem egy egész éjszakát: reszketve füleltem, azon sem csodálkoztam volna, ha visszajön a nagymama.
ZAJOK
Reggel elégedetlenül ébredtem, a ruhák rosszul álltak rajtam, a fúrás és rombolás erősödött.
DETONÁCIÓ
Zajszint: remeg a hat tömbnyi ház, húzzák a talajt a kastély alól. Fetrengjen a rekamién mind a migrénes úrinő - elkényeztetett csendszeretők. Dobálják a köveket halomba, a beton- és háztömböket, alágyűrik az útnak a lakót. Díszburkolat, díszburkolat, elvitted az álmomat.
A család meleg rántottája fortyogott a gyűlöletfazékban, nem értettem, hogy lehetünk mindenestül ellenségek. Ekkora ellenállást soha nem tapasztaltam, ilyen meg nem értést, az igazság javára. Hogy éppen ő, az édesanyám, érti a világot, és beleveri az én fejem. Vitánk szavak nélkül zajlott, az elementáris gyűlölet szétfeszítette a konyha falait. Mikor kevergetem a rántottát, fel sem nézek, a negatív erők tesznek bele szalonnát. Hiába minden küzdelem a negatív erők ellen, úgy nyomnak le, mintha nem én dolgoznék a rántottával. A tojás az egyetlen, és a hangos szó, ami ebben a kemény konyhában fennmarad. Sírásban ébredek, szent szavai csengenek a fülemben a gyűlöletbeszédnek: zokog, aki olvasta a család belső rántottáját.
