Hetente kétszer nyílik a zöld kertkapu, és én még mindig nem gondolom, hogy képes leszek összekötni az életemet bárkivel. Olyan szép ez a kis kert, zöld, mint a kertkapu és nem nyikorog, lent fű, fehér virág, fönt madár. Az óvódából ismerem a természetet, a füvet meg bizonyos terméseket, a kertnek az illatát, a gyerekrajz színű fát, a fehér virágot és a madarat. Hetente kétszer itt vagyok, befelé megyek, kifelé jövök, itt voltam, magamat hoztam, kivittem, nem változtam.

Azt képzelem: sárga létra/piros hinta (kép). Azt gondolom: sárga létra/piros labda (hang). Azt képzelem: sárga létra/piros labda (kép).

Ez itt egy kép, kép született és egy könnyed beszédgyakorlat a mellékterméke.

Aztán: térgyakorlat és a térhatározók használatának elsajátítása.

Előre mered, és az előtte álló fa mögül nézi a háttérben álló sárga létrát, a létra tövében egy piros labdát.