Csodalatra melto a rugalmassag, ahogy tobbret hajtogathato harmonikaszekrenyt csinaltam magambol, egyetlen naptores alatt. Nem tudok napirendre terni sajat ketajtos szekrenyem folott. Meddig hajtogatom magam, hany ajtom lehet buntetlenul? Hogy mehetek el mellettuk: szajtatva vagy osztatlanul? A multkor megmutattam: nyithato, most megmutattam: csukhato, de minden sarkon kaphato. Egyik szarnya mosolyog, masik felre fordul. Tarol, tarol, kiontja a taroltakat, kulonbozo falakasok fenyparkettjere, s szegyeneben allan csuszik, vissza a helyere nem kerulhet semmi se. Mert ha harom rossz tortenik nyaron, elore van az oszbe, onnan belefordul az erett gyumolcs az eggyel nagyobb talba.