Az élet azon területein, amiket meg tud írni, mindig a forgatókönyvírónak lesz igaza. 

Elismerő pillantást kaptam az ellenőrtől és még utánam is biccentett, amikor látta, hogy a bérletem frissen vásárolt és még kerek 30 napig érvényes, de már be van téve a tokba. Az elismerés mértéke ezek szerint a lejárati idő távolságának függvényében alakul - büszke lehetek, hogy az enyém 30 napra van, míg a kevésbé igyekvő utasok már 15, 10. vagy akár 3 napon belül büntethetővé válhatnak. Akinek ma jár le, az már szinte szabálytalan, egy biztos: a sunyiság ott van mindnek a szemében.

A változatos technikák csak még jobban elmélyítik a rögeszméimet: ha elhatározom, hogy máshogy kelek, máshol leszek, vagy másik emberré válok, ugyanazt a rögeszmét szolgálom. Amíg a mássá válásommal vagyok elfoglalva, tovább nő a jelenlét távolsága.

Az 5000 kellemetlenség miatt szíves elnézésüket kérjük.

[az okozott kellemetlenségek]

A szerbek mind bőrkabátot viselnek és hamar elhíznak.

Természetesen nem kirándultunk, a Nyugatinál izzadtam egy pincében.

Négy nő - mondjuk ez elég nyomasztó.

SŐT, HAT!

Egész napon átívelő életszerkesztési munka.

Vannak izraeli férfiak, akiket Uri Murinak hívnak.

Ez a generáció life is short-tal kezdi a bemutatkozást. Vajon az előző generációknak hosszabbnak tűnő életük volt?

Amikor a busz egy nagy, üres állat, és megyünk vele az óvodába, senkinek eszébe sem jut, hogy a buszt ember vezeti és a buszvezetőnek lehet unokája.

Ha valaki a Ferenciek terén szívességet tett, akkor krémest fog kapni hálából, ha szereti, ha nem.

Mindig könnyen elengedtem dolgokat, amik a személyes meggyőződésem szerint számomra nem voltak fontosak, és nem tudtam beleélni magamat, hogy fontosak lennének, olyan elvont volt mindegyik, olyan absztrakt. Én és a kötelességek, én és a kémia, én és a fizika. Úgy éreztem (nem gondoltam), ha nem csinálom, az a tapasztaláshoz vezet el. Nemcsak azoknak a dolgoknak a tapasztalásához, amiket az alatt az idő alatt tudok megvizsgálni, amíg nem azzal foglalakozom, ami számomra egzisztenciálisan fölösleges, hanem magához a nem teljesítés tapasztalásához. Hogy mi lesz, ha ezt vagy azt, amit mindenki csinál, nem csinálom, hogy akkor mi történik, hova visznek (remélem, végre elvisznek valahova), vagy mi más lesz a végén. Provokáció és lázadás nélkül, puszta érdeklődésből, reménykedtem, hogy a öntudatlan szabotázs végén kinyílik egy rózsa. El kell menni a végéig, ott kell megnézni, mi van. Szomorú vagyok, hogy nem mertem megbukni, akkor tényleg megnézhettem volna, mi van egy évvel lejjebb. De senki sem hitte el nekem, hogy elég rossz vagyok, senkinek eszébe sem jutott, hogy nem maradni szeretnék, hanem megújulni. Nem még egy esélyt, hanem végre egy esélyt szeretnék kapni, hogy ne haljak bele az unalomba.

"Ruhatárba valamit beépíteni" - találom a jegyzeteim között. Ezt bármelyik terrorista megirigyelhetné.