Annyiszor omlottam már össze hülyeségek miatt, most nincs hozzá erőm.
tudom, hogy többeknek
hogy nem vagyunk egyedül
tudom, hogy sokan vagyunk
(meglepő, mennyien)
tudom, hogy nem csak mi
nem egyedi
tudom, hogy bárkivel
hogy társadalmi viszonylatban ez semmi
még egy beteg
a WHO észre se veszi
de mit csináljak, ha pont az én apám az, nem tudom.
Azon veszem észre magam, hogy már tíz éve, minden ötlet ismertetését így kezdem: "... szóval talán szórakoztató lesz, de nem valami szexi, és főleg nem korszerű."
És miért nem? - merül fel a kérdés tíz év után.
Ez nem egy rosszul sikerült tengerparti kép, csak nem arról szól, amiről a tengerparti képek szólnak. Még nem tudom, miről, de valami mattról, aminek nincs köze a végtelenhez.
Vajon annak, hogy soha nem jutott eszembe a széléről kezdeni a puzzle-t, az az oka, hogy az első, amit kaptam, kör alakú volt és nagyon eseménydús volt a közepe?
Soha nem leszel jó taktikus, fiam, amíg a szenzoros élmények rabja vagy.
Hétvégén jubilálunk! 1-jén lesz egy éve, hogy összevarrták a fejedet.
Nem mondod komolyan, hogy erre is napra pontosan emlékszel!
De. Minden szakításra, gyomorrontásra és egyéb testi károsodásra örökké emlékezni fogok. A máséra is.