Így kiesve lenni mindenből már tehetség, már életmű. Mennyi erőfeszítés, mennyi hősies küzdelem, hogy mindent eltüntessek magam körül! Mennyi igyekezet, mennyi kapcsolódás és reménység! Mennyi újratanulás, újrakezdés és esés utáni felkelés. Tápászkodás, nyújtózás, törekvés. Monotóniatűrés, mélylevegő, változáselfogadás. Egyedül bizonyos jellemvonások és rendszeresen elkövetett hibák állandók. A bosszúságok és javíthatatlan filantrópiák. De persze hálistennek újra és újra tudok virágozni is, ezen közösen csodálkozunk az ellendrukkereimmel.