Bochkor Gábor vallomása a magányról: "Az az igazság, hogy nem szeretek egyedül enni. Ha főzök otthon egy tésztaételt, vagy sütök mondjuk egy halat, nem olyan jó egy személyre megteríteni, majd leülni a tabletemmel és egy vicces videót nézve megenni a kaját egyedül" 

Igen, én is a tésztaételeknél szoktam rádöbbeni, hogy egyedül vagyok, de a hal az igazán kritikus, mert nincs, aki kihívja a mentőket, ha félrenyelem a szálkát.

Az ablak alól hallom, hogy egy nő mikrofonba beszél, ismerteti a hely nevezetességeit. Különös az oktatás hanglejtéseit hallgatni a saját otthonommal kapcsolatban. Mint amikor Budapesten kell végigvezetni az angol turistát nyelvórán, és minden élő helyszín egyszerre halott lesz, Disneyland, makettváros, Most meg múlt időben beszélnek az utcádról. Nem az én utcám. Lementem egy süteményért, és hallom közelebbről, hogy a nő meg van fázva. Meg van fázva, és mégis elmondja a hely nevezetességeit. Erő, hit, a munkába vetett bizalom és fizetés szükséges ahhoz, hogy az ember náthásan kiálljon mikrofonba beszélni. Milyen lehetett a reggele, menniyre akart jönni, hogy nézett ki és meddig tartott, amíg összeszedte magát? Mekkora volt az ellenállás? A nadrágja szabásából és a táskájából ítélve nem olyan nagy, ez egy rendes ember, tudja a kötelességét, és ha a megfázás átlépte volna a kritikus határt, akkor pedig abban teljesített volna jól, hogy lelkiismeretesen otthon marad. A gyerek étkeztetését is megoldotta volna a nagyszülőknél vagy lett volna valami lefagyasztva. Jó, hogy vannak közöttünk megbízható emberek, akik betanulják és megosztják az emberiség történetét.

Mennyire örül a belvárosi gyógyszertár, hogy fennállásának 100. évét ünnepelheti! Annyira, hogy fel is fújtak egy lufit a százas számjegyeiből, és kitették a kirakatba a sok gyógyszer közé. Együtt örülnek a beteg magyarok és a józan gyógyszerészek, elvégre ők is emberek! Szeretnek tortát szegni, pezsgőt bontani, gyógyszert szedni.

A depresszióm sajátos mellékhatása, hogy én lettem a legszórakoztatóbb majom a baráti körömben. Nem látom az összefüggést, nem vagyok mániás, de valami történik.

Lehet, hogy csak az önképem torzult. Valójában fád vagyok és lapos. De nagyon gazdagnak érzem a belső világom.