Úristen! Nincsenek titkaim!

Az öreg dj-nél nincs szomorúbb mellékterméke a nyilvánosságnak, de még ennél is nagyobb részvéttel olvasok az öreg, mellőzött, számláit fizetni nem képes dj-kről. Foglalkoztatnak a bukás-történetek. A felemelkedés-történetek is érdekesek, de a bukás mindig esszenciálisabb. A halál elkerülhetetlensége miatt a bukás az egyetlen őszinte perspektíva. A halál kiszolgáltatottá tesz, még az öngyilkosság a legkisebb szégyen, az kézben van tartva, annak van aurája, végezheti úgy egy sztár. Minden más - öregedés, baleset, betegség - szinte egy egész életművet képes lenullázni. Nem művészileg, csak emberileg. Istenileg mármint. Túl emberi. A költőknek a 19. században könnyebb volt, a média és a social media sem kényszerítette őket arra, hogy ne haljanak meg.

Én és a barátaim elég sokáig hódoltunk a dadaizmusnak, például amikor tizenöt évesen nekiálltunk kirándulni a saját lakásunk mélyére, a szobámban aztán letelepedtünk egy tisztáson, kiterítettük a pokrócot, elővettük a kosárból az elemózsiát és tábortüzet gyújtottunk. (1997.)

És hogy volt ezzel a felébredéssel? Hirtelen jött, mint egy rossz álomból, amikor csatakosan, viharverten, velőtrázó kiáltás kíséretében, pánikban felriadnak a filmekben? Nem, fiziológiailag nem volt ennyire rettenetes, de a páni félelem ott volt. Mitől? Volt az álomban szó a munka elvesztéséről? Nem, ennyire nem volt konkrét, de biztos az is benne van. 

Egyébként a korom miatt szokott leverni a víz. Felriadok arra, hogy hány éves vagyok. Már tíz éve.

L. szerint a mozgásom különbözik a többiekétől. Mire gondolsz? Lassabb? Nem mondanám, mert néha meg nagyon fürge vagy. Inkább olyan, mintha egy nehéz köpenyt viselnél, és az alól mozognál. Ha megszólítalak és te hátranézel, akkor is ott van rajtad a nehéz köpeny, és nem úgy fordulsz meg, mint a többiek, hanem... így. Értem. Akkor ez az a köpeny, ami feszélyezi a többieket, sok idegent is rosszindulatú vagy gyanakvó megjegyzésekre ösztökél. Holott a köpeny az én bajom. Nem kéne, hogy másokat zavarjon.

Megkérdezte, hogy hanyadikán hagyjon el, jó lesz-e az október 21. Mint a Nemzeti Konzultáció: végül is ott is meg vagyunk kérdezve. Készségesen jóváhagytam, a nagyvonalúságomat Magyarországról hoztam.

Két év krízisre jut egy év egyensúly.

Nem tudok kávét inni. Biztos, mert túl későn kezdtem el. Csak idén januárban. Van, amit egy kor fölött már nem lehet ugyanolyan jól elsajátítani, mint egy bizonyos, korábbi, kritikus szakaszban. Amikor vagy megtörténik a bevésődés, vagy ha nem, az egy életen át behozhatatlan elmaradáshoz vezethet - az adott képesség később tökéletesen már meg nem tanulható. A csésze szélén gördülnek le a barna cseppek, teljesen körbe van folyva, mintha valaki reménytelenül próbálta volna eltalálni vele a száját, de a motoros képességei ezt nem tették lehetővé.