Nem tudom, hogy ott leszek-e tényleg. Megbízható vagyok, de tudom, hogy nem csak én irányítom a dolgokat.
Hatodikos korom óta úgy búcsúzom el a telefonban az osztálytársaimtól, hogy akkor holnap, ha Isten is úgy akarja.
(A bizonytalanságot általában ételekhez kötöttem: romlott túró, nyugtalanító mennyiségű szénhidrát, de tényleg bármi, bármi okozhat problémát.)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.