Nem is a szülők voltak felelősek azért a sok szorongásért. Hanem a korabeli belmagasságok, világítások, maradék terek és nyomott lakások. Nem csak itthon éreztem magam rosszul, hanem vendégségben is. Minden tíz, vagy ötven évvel régebbi volt. A hatodik kerület még ma is tele van ilyen beteges arányú, rosszul berendezett, amorf, téli lakásokkal. Vágytam egy kedélyes, átlátható lakótelepi életre.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://julisom.blog.hu/api/trackback/id/tr1712406909
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.