Nincs kocsink. Soha fel sem merült. Jármű- és haladásellenesek vagyunk. Engem biciklizni se tanítottak meg, úszni is viszonylag későn, a gyaloglást sem szorgalmazták, a fejlődést végképp. Tizennégy évesen úgy néztem ki, mintha öt lennék és most tartok ott, ahol húszévesen kellett volna. 

A körhinta sem volt kegyes hozzám. Az egyik fából készült lófejbe kapaszkodva hajtottam a játszótéren, amikor elestem, és felálltamban még fejbe is vágott.