Úgy hordják a ruháikat, mintha mindig ezeket hordták volna, és nem lett volna tegnap, és nem lenne holnap megint nevetséges. Mintha kizárólag jelen lenne, nem a sorsuk lenne a divat, hanem a szándékuk, mintha tehetnénk bármiről, pedig még a nevüket sem választhatták meg.

(Arról, hgy nincs háború, most már mindig a Túró Rudi fog eszembe jutni.)