Eldobtam egy üveg céklát, nagyon drámai. Szó sincs róla, hogy ne tudnám szabályozni az indulataimat. Rájöttem, hogy csak arról van szó: szeretném, ha nyomot hagynának. Nem szégyen a pusztítás, de hasznos. Hiszen nem mehetünk el szó nélkül ezek mellett a dolgok mellett.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
