Kedden még csak az erdészház vécéjébe szorulva kellett szétzúznom egy ajtót;  pénteken már két kekeckedő, fiatal medvére rúgtam rá az asztalt a Hivatalban.

Két medve: Nézd, hogy ül a kis puffancs. Haragszunk a világra?

Asztal felrúg, repülő, hámozott poharak.

Két medve: Hé.

Asztal helyrerak, töretlen, vastagfalú poharak vissza az asztalra.

J: Ti nem nagyon értetek az emberekhez.

Két medve: Mi valóban nem értünk az emberekhez, de ez még nem ok arra, hogy felrúgd az asztalt.

J: Józan kretének.