Amikor együtt fekszünk, és egy új tudatállapotig gyötörve egymást, végre kipihenjük magunkat, hirtelen feng-shui szerint berendezett, ismeretlen szoba tökéletes rendje jelenik meg előttem, stabil, de könnyű kép. Tagjainkat az ideális módon elrendezve, egymásra fektetve, a résekbe minden testrészt elhelyezve, lebegő állapotba jutunk. Ez feng-shui berendezkedés. Együtt lélegzünk az ismeretlen, tökéletes szobával.

Jön egy könnyű szellő, és a reggelivel együtt elviszi a harmónia-képzetet, a tökéletes szobát, ami persze csak a csípőcsontok találkozásának pillanatában létezett. Ez egy elég rövid élmény, semmi köze nincs a személyiségünkhöz, és ahogy kikászálódunk az ágyból, a saját szobám koszos ablakai lesznek a főszereplők és egy feng-shui nélküli rend.