Két embert egymással az élhetetlenség közös felismerése, egy-két napsütéses óra és az élhetetlenségben létrejött szövetség köt össze. Ezt nem csak a pap mondja, a kimerült ateisták is így élnek. Nem látják a szentségét, csak a nyomor erotikáját. Az értelmetlen szövetség a rezignált vagy szuicid pároknál is az élet értelme.

A hatvanas években pl. az Álmodozások korában, aztán a Bizalomban vagy az Ajándék ez a napban csúcsosodik ki ez a  dekadens-nárcisztikus élmény, a páros rítus az értelmetlenség körül. Nem csak a magyarok élnek ilyen furcsán, de azok különösen tragikus párok, én például a múltkor itt,  Magyarországon megéreztem, mi ez. Gyerekkoromban azt gondoltam, a felnőttek szexuális privilégiuma - az is, csak utolért.