Egy felnőtt embert nem lehet megmenteni megnevelni. Amikor a rákról kezdek el beszélni (ilyen szavakat nem használok), M. felveti, hogy mostantól a felső polcon tárolt bögréket is használhatnánk, milyen jó lenne feldobni velük az alsó polcról használt bögrék unalmas sorát, illetve, hogy lefújhatnánk a szépapám portréját, mert úgy megült ma rajta az a százéves por.

Nem feszegetem tovább a pénteki roszullétet, ha t.stről beszélek, szemérem elleni bűncselekmény elkövetőjének érzem magam.