És éjjel egy férfi üvölt az ablakom alatt: "Meg akarom ölni magamat". Remélem, nem az apám, még öt utcával arrébb is üvölt a hangja. Kőpor hullik a szülőkre, rettenetes vakolat. Súlyok helyezkednek a mellemre, amíg ez lehullik, a sötétség marad. Kétszemű, anyátlan éjszaka, kétéletű ablak, minden éjjel beheged, minden nappal kilyukad.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.