Tetőkön pályák várnak rám, de szürke, egyenes utak. Golyók hömpölyögnek előre, a tetőn nincsenek élőlények. 

Három kerek fejű férfi ül az asztal körül, mind idősebb a kelleténél. (A Bereményi, a Fazakas és az Ascher.) Egyik se az, ami, mégis: egytől egyig kerek a fejük. Sorra járok az ölükben, váltogatom az ülőhelyem, valamelyik egész kedves velem.

Nem ismerem őket. Az idő miatt azt csinálnak velem, amit akarnak.