A szűzfiú azt akarja, hogy csak a könyökünk érjen össze. De nekem, szűzlánynak, olyan a fantáziám, hogy elképzeltem, és aztán meg is fogtam a kezét. Ő akkor ezt mondta: el fog zsibbadni, és kihúzta a szorításomból. A próza ritmusára sosem ügyel, csak a szeszélyeire, és sürgetve kérdezi: mikor lesz már vége. Mondom: ha nem bírja kivárni a film végét, mehet most is, amúgy az én családom is ilyen volt, mint az Amarcordban. Igen? Ilyen. És mikor lesz vége? Az én családom is ilyen volt, a tiéd nem? Mert akkor közelebb kerülhetnénk egymáshoz, ha a te bácsikád is a fán üvöltené, hogy nőt akarok.