Ne kedvetlenítsen el, hogy nem jutottál könnyen a próbafülkébe (én is dőlve próbálok). Ne ijesszen meg, hogy a ruháid inverzét látod, és a fülke függönye is hideg színű, bárki belát. A hölgy a disznószín köpenyben készséges, mintha a vécé előtt ülne, pénzt szed, de a székre tett férfifejet a fal felé fordítja. Te is fordítsd csak el a próbababát, hogy elférj a fülkében. A férfi sem néz, és a hölgy jót akar.
Meg van győződve róla, hogy mindent tehetetlensége tetőpontján, önkéntelenül végzett. Megnyugszik. A nagytakarítás vagy éppen brutális találkozás segítségére van, az emeleten hogy újra sajátjának érezze. Azonban nem jelenik meg, csak részleteiben. Már ha egyszer, egyszer csak elfogy, átmegy. Nincs egyedül, tele a gang, mindenkinek a saját látványa domináns. Nem ő azonos, a megnyilatkozó szép kezei. A tárgyakat hol egyértelmű, hol jelenléte nélkül érvényesíti. Egyenrangúan gyors és lassú, ennek megfelelően hangos és halk, adjátok nekem a munka ritmusát és szépségét.
Nem kelek fel. Iszom egy kortyot a jó meleg italból. Jó meleg nyúlszőrrel takarózom, jó meleggel, egyetlen hellyel takarózom. Lustán a bögrével magam megismétlem, szívesen iszom. Félreolvasom, amit félre nem értek, meg félrebeszélek. Meg félre, de holnap oda sem érek, maradok veszteg, egyetlen nyúlszőr alatt folyamatosan aludni térek. Éjszakákon fordulok értetlenül át, reggelente keresni az ágy alatt egy hétről délre átállított ébresztőórát.