Meg van győződve róla, hogy mindent tehetetlensége tetőpontján, önkéntelenül végzett. Megnyugszik. A nagytakarítás vagy éppen brutális találkozás segítségére van, az emeleten hogy újra sajátjának érezze. Azonban nem jelenik meg, csak részleteiben. Már ha egyszer, egyszer csak elfogy, átmegy. Nincs egyedül, tele a gang, mindenkinek a saját látványa domináns. Nem ő azonos, a megnyilatkozó szép kezei. A tárgyakat hol egyértelmű, hol jelenléte nélkül érvényesíti. Egyenrangúan gyors és lassú, ennek megfelelően hangos és halk, adjátok nekem a munka ritmusát és szépségét.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://julisom.blog.hu/api/trackback/id/tr375208128
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.