Itt kuldok egy par kepet neked, remelem hogy tetszik a kutyam, a kilatas, es a sajat kepem.

Jó kutya, szép kilátás, nagy ember.

Ma este fogok baseballozni, remelem hogy jol fog sikerulni.

Úgy drukkolok.

De jovo heten megint 8ra kellesz bejonnom, szoval egy kicsit tobbet lehetlesz
aludnom.

Na jóvanakkor. Lehetlesz, ez szép. Kellek, jóvan.

Naponta többször is kiöntöm a kék-zöld kristályszemetet P. bordó bársonyára, vigyék el a szeméthordók. Élettől lüktető vérszín, túlvilági élesség, cserélt nyaklánc, tiszta szesz, közös színű nevetség meg szentség, ha petiék hátrahőkölnek is tőle, de örülnek is neki. 

Azért van nála mindig újság, hogy el tudja takarni az arcát vele, hogy az emberek ne lássák, hogy a képzeletbeli barátjával, Avival beszélget. Az újságon egy sorozatgyilkos képe, ha lerakja, ott a sorozatgyilkos feje.

Nincsenek elragadtatva, sorsszerű mindenki, krémszínű és aranyszínű. Mindkét este azt sugallja, hogy a sajtot körüljárva rossz az, aki rosszra gondol (megenni).

Nappal, Busz belső, buszon kevés, főként öregember

Kinyújtózó nyírfaszobrot, göcsörtösen, biztosan, de könnyen fektettek a folyópartra. Kiállítóteremben jártam körbe magam, narancssárga műanyagkör voltam, középen lyukasan, több voltam, mint illett volna, vagy nyolc egyszerre, szoborcsoportban. De a testtudatlanságot nem érdekli az illem, bármit megtesz velem: hiába tanultuk a háromszöget, a négyzetet, a kört és lyukas mindezeket, a felnőtt térben már nem szolgál minket a logikai készlet.