A foteleket elvitték, az oldalt megtalálták. Virág, Dávid, Peti, meg anyácskám, nem hülye. Nem veszélyes ez? A Várból egyedül gyalogolok le hajnalban, az árnyékom pedig mellettem suhan a házfalon. Olyan békés, langyos a séta, hogy nem is baj, ha egyedül teszem. Félúton majd megvárom a buszt, csak hét perc kimaradás, könnyen átvisz a hídon. Pesten elköltök egy fél joghurtot és bekrémezem az arcom. Örülök, hogy a fejfájás ellen nem vettem be gyógyszert, ma sem ittam, ma sem drogoztam. Nem sikkasztottam, Körminek visszaadtam. Sikerek és sikertelenségek váltják egymást. Az egyetlen, amitől kerekebb lehetett volna a nap, ha megeszem az almát. A zenét már el is felejtettem, alig volt, ritmusérzéke is a sorsnak jobb, mint dorfmeisternek.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://julisom.blog.hu/api/trackback/id/tr675208052
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.