Most megjött a kedvem, hogy előkeressem a "Mindenki megdöglik!" című ballagási ajándékomat, amit B. Kristóftól kaptunk az osztályban, és állítólag ez volt a sztenderd üzenet, alkoholos filccel a kólás dobozon, majd azt elforgatva, mindenki olvashatott hozzá további, személyre szóló sorokat. 

Maga alá gyűr a félelem! Folyamatosan! Mindentől. De Izrael óta legfőképp az evéstől: ott aztán már a keksztől is megijedtem, és a salátába szórt friss gombában sem voltam biztos, direkt megsüttettem, aztán otthagytam, de a kóser pizzáról is még órákig gondolkoztam utána, néztem, mikor telik el annyi idő, hogy ha már baj lett volna, akkor az már kiderült volna, és mostantól már nem kell izgulni, mert nem lehet baj, na de akkor újra megéheztem és kezdődött az egész elölről. Legyen egy keksz.

Nem akarok bármit mindenáron!