A pápa bevezetné, hogy lehessenek papok a házas emberek.
Ez így sokkal Istennek tetszőbb, mint hogy házasodhassanak a papok. Benne foglaltatik a jobb belátásra térés lehetősége: házas emberként dicsőséges szándék a pappá válás, papként házasodni viszont annyi, mint elindulni a lejtőn. Ez ugyanaz a logikai trükk, mint a zsidó alapviccben, mi szerint Tóra olvasás közben tilos dohányozni, de dohányzás közben minden további nélkül lehet Tórát olvasni.
A kollégák elismerő csettintései, hogy nahát, ezt tényleg én csináltam-e, illetve hogy nocsak, micsoda fejlődés, azt a kétes érzést ébresztik fel bennem, amikor gimnáziumban egyszer véletlenül kosarat dobtam(!), és az osztálytársnőim hatalmas ováció közepette körém gyűltek, és összefont karjaikkal védőhálót alkotva, elismerésük jeléül háromszor ünnepélyesen a levegőbe repítettek. Akkor sem tudtam eldönteni, hogy a szeretetben oldódjak-e fel, vagy inkább menjek, és vessem le magam sietve a Taigetoszról, ha már más nem segített hozzá ehhez a megfelelő időben.
Az elmúlt két napban kétszer is kaptam virágot: nőnapon az Aldi rezignált pénztárosnőjétől egy hasonlóan fáradt rózsát, másnap pedig egy nőnapi csokorból kihullott, árva tulipánt, amit a munkatársam szedett ki nekem egy tócsából egy ipari kerületben. Most itt darvadoznak egymás mellett, a virágtalan muskátlitövek között, a fakóvá koszolódott, téli szobában.
Van itt-ott egy-két szakállas ember, akiket érdekel a felebaráti szeretet.
Felebaráti szeretet - szakáll.