Az orvostudomány, mintha ráérne, az emberek jellemét akarja meggyógyítani. Nem lehetek fázós, ideges, vagy szomorkás ember többé. Az alkat nem tipológia, patológia. Mint régen a melegek és balkezesek átnevelése - arról most azt illik mondani: babona volt.  

Nem kell mindent meggyógyítani - egyeztünk meg a fiatal belgyógyásszal. Így jelentős erőforrásokat lehet felszabadítani a tényleges gyógyítás számára.

Egy cikk, amely azt javasolja a kisebbségi komplexussal élőknek, hogy legyenek magukról jobb véleménnyel.

Ezen kívül az is idekívánkozik, hogy volt osztályfőnökünk, aki határozott hangnemben lemondta a 70. születésnapjára nagy szeretettel szervezett kollektív köszöntést, mivel nem szeret középpontban lenni, ugyanezt a temetésén már nem kerülheti el, mert menthetetlenül sok tisztelője, jóakarója és hálás tanítványa van - akik viszont ezek szerint kegyeletsértést követnek el, ha majd részt vesznek a búcsúztatásán. Bízom benne, hogy nyolcvanra megenyhül kicsit és kilencvenes éveiben úgy dönt, mégis kiélvezi a népszerűséget.

Daphne talán azt mondaná, nekrofil az észjárásom, én inkább csak azt: óvatos, halálközpontú, amikor Magyarország egyik prominens producerével azért nem szeretnék együtt inni, mert szívroham közeli állapotban sejtem - éves léptékben -, és ha nem is azon az éjjelen fogja érni a baj, azért én már nem szeretnék nagyon kötődni hozzá.

Még hány apám fog meghalni?

"...magától értetődő egyetértés volt abban, hogy az élet egyre jobb lesz, legfeljebb bosszankodtak amiatt, hogy ez a folyamat tovább tart, mint gondolták."

Állítólag visszaszorulóban az időskori betegségek.

Szerintem visszaszorulóban az időskor.

Persze, nehéz a filmben szenvedőknek, de az ő életüket legalább megírták és eljátszották. 

A figyelem középpontjában vannak, és annyira sosem alázzák meg őket.

jelentkezés karitatív menyecske [=kampány menedzser] pozícióra