Dolgok, amik akkor mernek elterjedni, amikor már elterjedtek.

Ez hajtípus, fejtípus, személyiségtípus, vagy sors, hogy öröktől fogva és örökké kócos a hajam?

Vagy a szüleim egyszer elrontották, és azóta nem találom a modellt? Nincsen rendezett haj reprezentációm. Erika néni, Saci néni, Zsuzsa néni és később még Gabi néni is csatokat, fésűcskéket és színes hajgumikat ajándékoztak nekem, óvodától a felső tagozatig, lehetőleg mindig nagyobb nyilvánosság előtt. De nekem is voltak csatjaim, fésűcskéim és hajgumijaim: egyszerűen nem tudtam, hogy kell használni őket. Aztán valamelyik karácsonyi húzáskor a Bedi Zsuzsitól is rengeteg csatocskát, fésűcskét és színes hajgumit kaptam. Nem tudom, talán az osztályfőnökünk, vagy a Szülői Munkaközösség szállhatott rá.

A szürkületben belátni az utcáról. Megnyugodtam: odabent biztosították nekik a neonfényt és a ronda festményeket, hogy a zivataros huszadik század után ne érje őket túl hirtelen a jólét. 

Valami rántottával kapcsolatos csalódásról álmodtam.

A bőrgyógyász, akihez nem lehetne bejutni, csak 5 hét múlva, az ajtóban, a folyosón megvizsgálja a fülem mögötti csomót és közben hangosan kikérdez róla. Köszönöm a figyelmet!

Holnap elmegyek a háziorvoshoz, akinek könyörögni fogok, hogy protezsáljon be a június végi időpont előtt a bőrgyógyászatra, mert azok kordonnal és időzárral védik magukat a betegektől. A telefonjukat kihúzták, levélben nem elérhetők, személyesen övsömörrel fenyegetnek, ha beteszed a lábad.

Hecker Péter-kép is lehetne: Síró magyar kisfiú, akinek egy turista megbökte a szemét szelfibottal a Váci utcában, de aztán nem lett semmi baja.

amatőr góckutatás