Az emberek szeretnek utazni. Mind ábrándoznak. Még azok is, akik nem tudják. Jók, ahogy kinéznek az ablakon.

Nehéz ez. Eléggé be van ragadva.

Jól el van akadva. De valami előbb-utóbb csak megváltozik. 

Próbálkozzon tovább! Hiszen nem árt.

Nem is segít, igaz.

Tizenkét ezer. 

(Magának csak öt. Egy ilyen szerencsétlen, elakadt embertől biztos nem kérnék el többet.)

Minek ez a melegek és autisták legitimálásához szükséges zseni-mítosz? Melegnek vagy autistának lenni pont akkora defekt, amit csak zsenialitással lehet és kell kompenzálni?

Reszkető agár a sarkon!

Be van írva nekem a naptárba, hogy SZERDA: Muki, dráma. Tehát, hogy holnap beszélünk.

Mert az, hogy a dán miniszterelnöknő 3 órákat alszik, az valahol indokoltnak tűnik. Na de én. Én mitől vagyok úgy oda?

Az előző hét mindig keddig tart.