Leomlott a porhegy, ahogy a Janacek lemezeket lefelé tartottam, lecsúszott róluk a vastag réteg. Volt ott még más is: száraz, porlepte tévé újság, karcos, öreg Népszava. Ez a lemezjátszó körüli por-rezervátum, emlékhely és siratófal egyben, azonnal felébresztett, és a frissen takarított szobában porral a torkomban, újra veszteséggel ébredtem.
Sem növényi alapú, sem szintetikus vegyületek nem változtatják meg a kozmikus sérülékenységet. A Fényevők Lizájának lenni a leghálátlanabb, leghumortalanabb szerep.
"Elhunyt", "hetven éve halt meg", "életének 111. évében magához rendelte a Teremtő" - a Matematikai Múzeum (mauzóleum?) nekrofil blogjának első három posztja. Vissza fogok járni.
Kísérteni.
A pszichológus az özvegy nyúllal azt hajtogatja, hogy el vagyunk akadva, be vagyunk ragadva. Pedig nekem süti az arcomat a nap, fújja a hajamat a szél.
