Azt az usankás, csirkelábas nyomorult mindenit ennek a 114-es busznak. Azt hittem, azzal, hogy nyolcvankettőben születtem, megúsztam a hetvenes éveket. A Média Center felé menet azonban, nem sokkal Budafok kedélyes főtere után, következik egy megálló, amit én már csak Romániának becézek. Néha úgy érzem, hogy Uram, irgalmazz. Annyira egyedül vagyunk ezen a féltekén! Egy ennyire szépen visszafejlődő ország.

Már épp kezdtem lelkiismeret-furdalást érezni a felmenőimmel szemben, de most már elmúlt: szolidaritásból én is megnézem, milyen egy diktatúra.