És akkor az anyukám hátára ültem, ahogy Janikovszky Évánál szoktak unokák a nagypapák hátára, és átlovacskáztunk a szobán, úgy, hogy a parti ördögei, akikre a szobaajtó nyílt, azok az igazi albínó szemöldökű feminista leszbikusok, a hallból nézték, ahogy a szeretteim játszanak velem. És a fejemen csákó van, és az anyukám kiszolgál.

Pihentetni kellene a lakást meg a szülőket, nem ezt érdemlik.

Könyörögtem egy cigány kislánynak, hogy vegye ki a zöld selyemblúz alól ezt a zebramintás topot, de reménytelen volt.

Majd az Alexandra könyvesház ablakából, ott a Broadway mozinál, kihajították fiatal és bosszantó filmktritikusok az Atkinson Pszichológia kézikönyvem. Ami nagyszerű volt, mert így végre megtaláltam.

Huszonnyolc éves lettem, és erről más is tud. Szombaton rombolással, vasárnap takarítással, ma forgatással, holnap fotózással, felfázással, csütörtökön más ünneplésével ünnepelünk.

*Ennyi volt Mamika, amikor anyává vált.*